Eredmények és referenciák

Kompetenciamérési eredmények

Kedvezőtlenebb kiinduló helyzetből az összehasonlítási értékek fölé

A Szegedi Tudományegyetem kompetenciamérési eredményeinek összesítője négy olvasási területen állítja egymás mellé:

• az országos átlagot;
• a fővárosi átlagot;
• egy mért kontrollosztály eredményét;
• a Learning OS-osztály eredményét.

Az első évfolyamos bemeneti méréskor a Learning OS-osztály mind a négy vizsgált területen alacsonyabb eredménnyel indult, mint az országos átlag, a fővárosi átlag és a kontrollosztály.

Negyedik évfolyam végére mind a négy területen mindhárom összehasonlítási érték fölé került.

A negyedik évfolyam végén mért eredmények:

A Learning OS-osztály a negyedik évfolyam végén a kontrollosztályhoz képest:

• olvasás-szövegértésben 26 ponttal;
• olvasás-alkalmazásban 50 ponttal;
• olvasás-diszciplináris területen 18 ponttal;
• olvasás-gondolkodási területen 10 ponttal

ért el magasabb eredményt.

Mindezeket diagramokon is mutatjuk:

Miért fontos a kiindulási helyzet?

Az eredmények jelentőségét nemcsak a negyedik évfolyamos végpont adja.

A Learning OS-osztály az első évfolyamos méréskor minden vizsgált területen az összehasonlítási értékek alatt helyezkedett el.

Negyedik évfolyam végére valamennyi vizsgált területen:

• meghaladta az országos átlagot;
• meghaladta a fővárosi átlagot;
• meghaladta a mért kontrollosztály eredményét.

Nem egy eleve kiemelkedő csoport tartotta meg a helyét. Egy kedvezőtlenebb helyzetből induló osztály épített fel erős kimeneti teljesítményt.

A legnagyobb pontszám-emelkedés az olvasás alkalmazási és diszciplináris területén jelent meg. Ezeken a területeken a gyermeknek nemcsak fel kell ismernie vagy vissza kell mondania az olvasottakat. Használnia, összefüggésekbe rendeznie és feladathelyzetben működtetnie is kell azokat.

Ez különösen közel áll a Learning OS alapgondolatához.

A tanulás eredménye nem pusztán az, hogy a gyermek rendelkezik valamilyen információval. Az is, hogy hozzá tud férni, értelmezni tudja, és fel tudja használni egy konkrét feladatvilágban.

Mit mutatnak az eredmények?

Az eredmények azt mutatják, hogy a Learning OS-osztály teljesítménye az alsó tagozat négy éve alatt mind a négy vizsgált olvasási területen jelentősen fejlődött.

Ez a fejlődési ív összhangban áll a Learning OS pedagógiai alapfeltevésével:

Ha az első iskolai években nemcsak a feladatokat gyakoroltatjuk, hanem a feladatvégzést hordozó általános működési rendszert is tudatosan fejlesztjük, erősebb alap épül a későbbi teljesítményekhez.

Az olvasási teljesítmény mögött összetett belső működés áll.

A gyermeknek:

• pontosan kell érzékelnie és észlelnie;
• meg kell tartania a figyelmét;
• multimodális képet kell alkotnia;
• beszéddel és fogalmakkal kell rendeznie a tartalmat;
• korábbi emlékeket és tudást kell előhívnia;
• kapcsolatokat kell felismernie;
• meg kell tartania a feladat célját;
• követnie kell saját gondolatmenetét;
• észlelnie kell az eltérést;
• szükség esetén javítania kell.

A mérési eredmény a TES-ben, vagyis a konkrét feladatvégző világban válik láthatóvá.

A Learning OS azt az Elme OS-t építi, amelyből ez a teljesítmény megszületik.

Pedagógusi tapasztalatok

A tünet helyett a működés olvasása

A Learning OS egyik fontos hatása a pedagógusok szakmai látásában jelenik meg.

A tanórai felszínen a tanár gyakran ezt látja:

• a gyermek nem kezdi el a feladatot;
• félbehagyja a mondatot;
• elrontja a számítást;
• elkalandozik;
• kapkod;
• hallgat;
• ellenáll;
• nem fejezi be a munkát.

A Learning OS tanári nyelve új kérdést nyit meg:

Melyik belső működés nem tudta kellően támogatni a feladat megoldását?

Megvolt-e a gyermek figyelme?

Pontosan érzékelte és észlelte-e az instrukciót?

Volt-e használható multimodális képe?

Meg tudta-e fogalmazni, mit kell tennie?

Elő tudta-e hívni a szükséges korábbi emléket?

Elbírta-e az érzelmi terhelést?

Kialakult-e benne a szándék és a cél?

Meg tudta-e tervezni és szervezni a cselekvést?

Észrevette-e az eltérést?

Volt-e korrekciós eszköze?

A tanári figyelem így a kész válaszról a válasz mögötti működésre is kiterjed.

Egy elrontott matematikai feladat mögött lehet figyelmi zaj.

Egy félbehagyott mondat mögött lehet a belső beszéd gyengesége.

Egy üres füzet mögött lehet indulásképtelenség.

Egy kapkodó válasz mögött lehet a gondolatvezetés szétesése.

Egy bohóckodó reakció mögött lehet menekülés az érzelmi túlterhelésből.

Egy félbehagyott munka mögött lehet tervezési, szervezési vagy cselekvéslezárási nehézség.

A működési térkép pontosabb beavatkozási pontokat mutat.

A pedagógus nemcsak azt mondhatja:

„Figyelj jobban!”

Konkrét belső művelethez vezetheti vissza a gyermeket:

• „Mutasd meg, hol veszítetted el a fonalat.”
• „Mondd ki, mit értesz eddig.”
• „Alkossunk képet a helyzetről.”
• „Mire emlékszel egy korábbi hasonló feladatból?”
• „Mi legyen a cél?”
• „Mi legyen az első lépés?”
• „Mit kell előkészítened?”
• „Hol tért el az eredmény a célodtól?”
• „Min tudsz most változtatni?”

Mit emelnek ki a pedagógusi referenciák?

A pedagógusi dokumentumok több, ismétlődő tapasztalatot neveznek meg.

A Learning OS-szel végzett munka támogatja:

• az érzelmek felismerését és kezelését;
• mások gondolatainak elfogadását;
• a nyelvi kifejezőkészséget;
• a szövegértést;
• a kreativitást;
• a problémamegoldást;
• az önálló projektvégzést;
• a prezentációt és a kommunikációt;
• a társas együttműködést.

„A gyerekek nagyon várják azokat az órákat, amikor ezzel a programmal foglalkozunk. Lelkesek, jó meglátásaik, hozzászólásaik vannak a különböző témákhoz.”

Pedagógustársi ajánlásból

„A tanulók egyre nagyobb magabiztossággal készítenek prezentációkat és kommunikálnak különböző témákról. Ez a tudás a programmal tanuló diákoknál felső tagozaton is kamatozik.”

Tanítói ajánlásból

A visszajelzések nem pusztán elégedettséget jeleznek. A gyermekek bevonódását, önálló megszólalását, kifejezőkészségét és a későbbi iskolai helyzetekben is használható kommunikációs képességét írják le.

A referenciák a pedagógusi munka fejlődését is dokumentálják:

• közös tanmenetek és segédanyagok használata;
• konzultáció az újonnan bekapcsolódó tanítókkal;
• bemutatóórák;
• óralátogatások;
• az órák közös elemzése;
• a tapasztalatok beépítése;
• a módszerek folyamatos fejlesztése.

A Learning OS így nem lezárt receptkönyvként működik.

Tanuló pedagógiai rendszerként.

Felső tagozatos visszajelzés

Az alsó tagozatos fejlesztés egyik valódi próbája a felső tagozat.

Ott:

• több tantárgy jelenik meg;
• több pedagógushoz kell alkalmazkodni;
• hosszabb szövegekkel kell dolgozni;
• nő az önálló tanulás követelménye;
• összetettebb projektek és feleletek jelennek meg.

A felső tagozatos pedagógusok tapasztalata tömören így foglalható össze:

„Ezekkel a gyerekekkel lehet dolgozni.”

Figyelnek.

Gondolkodnak.

Kezdeményeznek.

Vannak ötleteik.

Szeretnek szerepelni és előadni.

Képesek projektben dolgozni.

Nemcsak várják a következő utasítást, hanem részt vesznek a feladat alakításában és megvalósításában.

Ez a mondat egyszerűnek tűnhet, valójában azonban összetett pedagógiai eredményt jelöl.

Azt, hogy a gyermek nem pusztán tud valamit.

Működőképes a tanulási helyzetben.

Gyermeki hangok

Amikor a gyermek saját működéséről kezd beszélni

A Learning OS egyik legmélyebb eredménye abban jelenik meg, amikor maga a gyermek kezd pontosabban beszélni arról, mi történik benne.

A kisiskolások gyakran csak annyit tudnak mondani: „Nem értem.” „Nem megy.” „Elfelejtettem.” Ezek őszinte visszajelzések, de keveset árulnak el arról, hol akadt el a működés.

A Learning OS célja nem egy új szaknyelv megtanítása, hanem annak támogatása, hogy a gyermek életkorának megfelelő szavakkal egyre pontosabban felismerje és irányítsa saját működését.

A gyermek nem tudományos nyelven fogalmaz.

Saját tapasztalatból beszél:

• „Köd lett.”
• „Elvesztettem a lépést.”
• „Még nincs képem róla.”
• „Túl sok lett egyszerre.”
• „Visszamegyek oda, ahol még értettem.”
• „Letakarom a többit.”
• „Megfogom szóval.”
• „Állítok.”
• „Javítok.”
• „Újrakezdem.”

Ezek nem díszítő kifejezések.

Működési eszközök.

Amikor a belső működés megnevezhetővé válik, megnyílik a tudatos változtatás lehetősége.

Egy negyedik osztályos gyermek visszajelzése

Egy kézzel írt gyermeki értékelésben a tanuló azt írta, hogy kedvenc témája a változás volt:

„Nagyon szeretem ezt a részt, mert megtanultuk a változásokat kezelni.”

Azt is kiemelte, hogy az órákon foglalkoztak:

• a tudatos elmével;
• a kiközösítéssel;
• az érzelmek kezelésével;
• mások gondolatainak elfogadásával.

„Ajánlom mindenkinek az Elmemenedzsment terjesztését, mert hasznos az érzelmeink felismerése és kezelése érdekében, valamint mások megismerése és elfogadása kapcsán.”

Egy negyedik osztályos tanuló kézzel írt visszajelzése

A gyermek nem pusztán arról számol be, hogy tetszett neki az óra. Megnevezi, mit tanult a változás kezeléséről, az érzelmek felismeréséről, valamint mások megismeréséről és elfogadásáról.

A köd felismerése

Az első nagy lépés az, amikor a gyermek észreveszi, hogy a feladat pillanatnyilag nem hozzáférhető.

Korábban csak azt érezhette:

• nem megy;
• túl nehéz;
• menekülni kell;
• valaki segítsen;
• inkább nem csinálom.

Most azt mondhatja:

„Köd van.”

A névtelen elakadás ezzel megnevezett működési állapottá válik.

A gyermek már rá tud nézni arra, ami benne történik.

A változtatás lehetősége

A következő lépés, hogy a gyermek megtanul változtatni saját működésén vagy a feladathelyzeten:

• lassít;
• letakarja a zavaró részt;
• újraolvassa;
• kimondja a lépést;
• képet alkot;
• rajzol;
• korábbi emléket keres;
• kisebb egységre bont;
• segítséget kér;
• másik eljárást választ.

A gyermek részt vesz saját működésének helyreállításában.

Nem pusztán várja a következő külső utasítást.

A hiba új jelentése

A hiba a Learning OS-ben működésadat. Nem a gyermek végleges minősítése, hanem információ arról, hol és hogyan tért el a cselekvés eredménye a kitűzött céltól. Segít felismerni, hol kell újra ránézni a folyamatra, min kell változtatni, és mit lehet kijavítani vagy továbbfejleszteni.

A gyermek fokozatosan megtanulja megkérdezni önmagától:

• Hol tértem el a céltól?
• Mit értettem félre?
• Melyik lépést hagytam ki?
• Min kell változtatnom?
• Mit tudok kijavítani?
• Mit tanulhatok ebből a következő alkalomra?

A hiba így nem lezárja a tanulást, hanem elindítja a következő gondolkodási és cselekvési lépést.

A gyermek nem a hibájával válik azonossá. Megtanul dolgozni vele.

A működő valóság

A Learning OS alapállítása szerint a látható tanulói teljesítmény mögött belső működési alaprendszer áll.

Ez az alaprendszer tudatosan építhető.

Ha a gyermek:

• pontosabban figyel és észlel;
• érzelmileg jobban megtartja magát;
• multimodális képet alkot;
• beszéddel megfogja és vezeti a gondolatát;
• korábbi emléket hív elő;
• célt választ;
• tervez és szervez;
• követi saját cselekvését;
• hibát észlel;
• változtat és javít,

akkor egyre rendezettebb belső működésből kezd dolgozni.

A Learning OS értéke nemcsak a helyes válaszokban vagy a sikeresen megoldott feladatokban jelenik meg. Azokban a pillanatokban is láthatóvá válik, amikor a gyermek egy korábbi elakadási helyzetben már képes másképpen működni:

megáll;

ránéz;

megérti;

megítéli;

változtat;

javít;

és visszatér.

A validáció legmélyebb formája az, amikor a gyermek nemcsak megold egy feladatot, hanem egyre inkább képes vezetni azt a belső rendszert, amelyből a megoldás megszületik.